Final countdown...

Pontosan egy hónap múlva Szenteste, mi meg túljutottunk a második nantes-i hetünkön. Alig hiszem el, hogy így telik az idő, 4 hét múlva már otthon leszek, mézeskalács- és karácsonyfaillatban. 

Attól függetlenül, hogy az első napokban kicsit barátságtalan képét mutatta a város, mostanra megszerettem, megszoktam, és nagyon örülök, hogy bevállaltam ezt a költözést, és nem maradtam végig Angers-ban.
A második hét elejére már otthonosan kezdtünk mozogni a laborban, jó érzés, hogy már tudjuk, hol keressük az egyes eszközöket, vegyszereket. Az egerekkel is össze tudtam barátkozni, mondjuk már kezd elegünk lenni abból, hogy ennyi kis állatot fel kell áldozni. 

Madártávlatból

A nantes-i egyetem egyébként rendkívül befogadó, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó iroda dolgozói szinte zavarba ejtően barátságosak. Egyik nap, amíg az agar táptalaj felmelegedésére vártunk, meglátogattuk őket, és már-már nagymamai gondoskodással itattak minket meleg teával meg kínálgattak minket keksszel. Ez különösen azért nagy szó, mert egyikőjük férfi :P 
Ez a társaság szervezett nekünk csütörtökre egy reggelit az orvosi kar épületében minden boulangerie-ben beszerzett földi jóval. Mégis ami megkoronázta az egészet, az a tavalyi és tavalyelőtti nantes-i JPEMS-esek jelenléte volt. Végre megismertük őket, bár voltak, akik augusztusban ott voltak Szegeden. Remélem, idén nyáron is megszervezik a találkozót, igazán szeretném megmutatni az otthonunkat a többieknek. 

Modern fészek

A nantes-i gólya

JPEMS-mix

Aznap este a nantes-iak elvittek minket a város egyik legérdekesebb bárjába. Magyarra fordítva Fészek a neve, a város legmagasabb toronyházának harminckettedik emeletén található, szóval nem tériszonyosoknak lett kitalálva. Aki bírja a magasságot, annak viszont kihagyhatatlan: mi sötétedés után voltunk fenn, előttünk az utcák éjszakai fényei. Ami nagyon tetszett: a korlátra fel van írva, hogy egy adott irányban mi mindent lehet látni, úgyhogy szinte vezetik a tekintetünket a katedrálishoz, a Loire-hoz agy éppen az egyetemi épületekhez. 
Belül egy rendes fészekhez méltó az enteriőr: van bent egy hatalmas gólya, az asztalok és a puffok tojás alakúak, elég viccesen néz ki, de ötletes azért.

Kicsit megártott a sok bor...

A "zelefánt" lábainál

A hétvége sokkal hamarabb eljött, mint számítottunk volna rá. Szombaton, azaz tegnap elhatároztuk, hogy várost nézünk. Eredetileg Mont Saint Michelbe szerettünk volna menni, de végül nem kaptunk rá anyagi támogatást, így le kellett mondanunk az útról, de mégsem akartuk elvesztegetni a napot. Szerencsére az idő kegyes hozzánk, múlt szombaton is sütött a nap, és most is hasonlóan szép napunk volt.

Este a kastélynál

Végre megnéztük az ikonikus robotelefántot. Tényleg óriási, naponta párszor körbesétálja a szigetet és pár euróért cserében a hátán levő kis sátorszerű építménybe fel lehet menni. Mi ezt kihagytuk, épp elég volt kívülről látni. 

Úgy tűnik, Nantes egész műállat-arzenállal rendelkezik

A feje valami hihetetlenül élethű, vannak szempillái, pislog, mozgatja a füleit, még vizet is képes kifújni az ormányán. Érdekes módon lehet látni a gép szerkezetét is a fedőlapok alatt, ami egyszerre imponáló és elborzasztó számomra. Ha gyerek lennék, szerintem sikítva menekülnék előle, mert van abban valami félelmetes, hogy annyira életszerű, de mégsem él. És valóban: a gyerekek egy része tapsikolt és sikongatott, amikor meglátta, a másik fele pedig sírva fakadt. Lehet találgatni, hogy melyik nemre melyik volt inkább jellemző :D

A kastély udvarán

Maga a sziget egyébként őszintén szólva ocsmány, ipari jellegű, úgyhogy ennyi kóstoló elég is volt belőle. A Loire partján újabb különlegességet találtunk: egyes házak a homokpad megsüllyedése miatt egyszerűen meg vannak dőlve, a folyót tehát egy részeges házsor szegélyezi. Elég viccesen néz ki, de a lényeg: Pisa nem is annyira egyedülálló azzal a ferde toronnyal :D

Átköltözzünk ide a mobilházból? :)

Kiskacsa fürdik

Meglátogattuk végre a kastélyt is, ami teljesen más, mint az angers-i társa. Angers-ban sokkal inkább várszerű, erődszerű, ez meg olyan klasszikusan tündérmesés, csipkézett faragványokkal, erkélyekkel, kovácsoltvassal körbevett kúttal. A kilátás labdába sem rúghat az angers-ival összehasonlítva, de itt legalább van klasszikus várárok, bár már csak kacsaúsztatóként funkcionál. Már alig várom, hogy lássuk Chambord-ot december 7-én, szerintem a kastélyélmény azzal lesz megkoronázva :)

Random WTF

Az ördög a részletekben rejlik

Két hatalmas templomba is bementünk: az első a Notre Dame de Bon Port volt hatalmas kupolával, díszes belső térrel. Igazi lelket simogató élmény volt bemenni, ugyanis virtuóz orgonajáték fogadott minket, úgy éreztem, ott tudnék maradni akár órákig, hogy átadjam magam a zenének. 
Bementünk a városközpontban levő katedrálisba is: az eredeti leégett, nemrég építették újra. Teljesen ugyanolyan, mint az igazi volt, valahol mégis furcsa, hogy nem látod az évszázadok nyomát a köveken. 

Márvány

Van benne valami nemes

A karácsony közeledtét le sem lehet már tagadni: valahol az orgonaszó is felidézte bennem az ünnepi hangulatot, de az utcákon sétálva ez csak fokozódott. Tegnap már ünnepi fényekbe öltözött a város és megnyílt az adventi vásár is apró vörös-zöld faházakkal. Valamelyik nap mindenképpen elmegyek, imádom ezt a hangulatot. Már elkezdtem karácsonyi zenét hallgatni, még életemben nem vártam ennyire az ünnepeket.

Forralt bor, sült gesztenye...adventi vásár

Bordélyházként kezdte, ma az egyik legszebb étterem

Este készítettünk is egy tisztességes adag forralt bort a többiekkel, táncoltunk, ugráltunk, hogy csak úgy remegett a mobilház. Remélem, még sok hasonló esténk lesz, karácsony előtt négy héttel az együttes "shuffling" megfizethetetlen :D