Kiruccanás - turistaként Angers-ban

Szombati felfedező csipet-csapat

Jelentem, az óceáni éghajlat a kelet-európai JPEMS-esek tiszteletére szedte a sátorfáját, és ma gyönyörű, verőfényes napsütés vette át a helyét. Hálából mi meg úgy döntöttünk, felfedezzük az angers-i "Château"-t, ami sokkal inkább hasonlít várra, mint kastélyra. 

Délelőtt 10-kor (a hétvégi alvásra tekintettel) jött össze a banda a megszokott buszmegállóban a városközpontban, ami még napi leszállóhelyem volt a biciklim előtt. Persze aki buszozik, nem tudja, miről marad le: csodálatos látvány reggel a Maine partján végiggurulni, miközben kel fel a nap az óváros épületei mögött.

Úticél: Château d'Angers

Szó ami szó, elindultunk belehelyezkedni egy kicsit a középkorba. A várat a 9. században alapították, azóta egyre nagyobb lett, a védelem is fejlődött, így végül kialakult a jól ismert, masszív bástyákkal körülvett, erődítményszerű formája. 

Persze belül igazi kis gyöngyszem, gótikus díszítésekkel, illatos fűszereskerttel, kis kápolnával, a klasszikus "kellékekkel".

Vízköpők

Kilátás - még nem a bástyáról ;)

A bástyáról

Mint egy romantikus filmben

Mindenkit elkapott itt a királykisasszony-komplexus: annak ellenére, hogy farsangon általában, traumatikus élményekkel kísérve, bohóc voltam (azóta is irtózom a bohócoktól, nem is értem... :D),most igazán jól esett elképzelni, milyen lehetett itt élni pár évszázaddal ezelőtt. Ezzel mindenki így volt, nem véletlen, hogy az egész társaság végigfotózkodta a délelőttöt a legkülönfélébb helyeken pózolva (valamiért a trón különösen népszerű volt, csak a "facebook-profilkép-a-várossal-a-hátam-mögött" tematika aratott nagyobb sikert)

Ha már itt tartunk, tényleg megér pár mondatot a látvány, ami a középkoriak szeme elé is tárulhatott, persze nem a mai formájában. A kastély a Maine partján áll egy sziklára építve, tehát rá lehet látni a bástyákról a teljes városra, a háztetők felett sétáltunk és tátottuk a szánkat. Nagyon szerencsések voltunk, mivel ilyen időben egészen messzire el lehet látni, de sajnos a természet nem bánik bőkezűen a napsütéses órákkal errefelé. Ezt a napot ki kellett használni :)

Egy csepp lovagkor

Szőlő és gótika

Angers mögöttem

A várban bementünk egy picurka terembe, ahol valami egészen különleges, modern művészeti alkotással szembesültünk. Az egész talán drótból készült, az alakokat csak az alapanyag sűrűbben vagy ritkábban feltekerése adta ki. Hihetetlenül érdekes és ugyanakkor nyomasztó és nyugtalanító volt a sok kéz és emberalak, kicsit a Tim Burton-féle filmek hangulata köszönt vissza számomra benne.

A furcsaság

Persze jártunk egy jóval nagyobb teremben is: megnéztük az Apokalipszis faliszőnyeget, ami Angers egyik fő nevezetessége és szintén a kastélyban kapott helyet. Bevallom, sok mindenre számítottam, de a valóság lélegzetelállító volt.

NE fényképezz! (Ki, én?)

 Egyszerűen monumentális, hat 24-szer 6,1 méteres darabból áll, 90 apokaliptikus jelenetet szőttek bele szorgos kezek az 1300-as években. Meglepően részletgazdag, pozitív meglepetés volt számomra, még arra is vetemedtem, hogy készítsek róla képet annak ellenére, hogy ordítóan egyértelműen ki volt írva, hogy tilos :)

Igazán elszánt kis turisták voltunk ma, bementünk a katedrálisba is. Igazából nem terveztem, hogy feltöltsem a minden családi albumban megtalálható templombelsős képek százhuszadik példányát, de ha akarnám, se tudnám, mert lemerült a fényképezőgépemben az elem addigra. 

Fűszerek...ha illatot is lehetne leírni...

Maison d'Adam

Ma a szép idő tiszteletére kipróbáltunk egy új futó útvonalat, valamivel több, mint 7 kilométert tettünk meg valami eszeveszett tempóban az átlagos sebességemmel összehasonlítva, de utána olyan érzésem volt, mintha kicseréltek volna. Ez megint más jellegű park, a szokott helyünk a "szomszédban" inkább erdőszerű, vadregényes, ez sokkal inkább magán viseli a civilizáció nyomait, szélesek az utak, tágasabb a tér, ami körbevesz. Sokkal síkabb is a terep, kevesebb a növény, inkább rétszerű, néhol kerttel, nem túl sűrűn beépített ligettel, na meg a Lac de Maine nevű tó mellett csónakházakkal meg horgászokkal is lehet találkozni. 

Na jó, véget ért a móka mára, zárul Kata mókatára. Mindenkinek szép hétvégét kívánok! De még éjszakára kaptok tőlem egy képet - ma este ezt láttam az ablakomból:

ABLAKadabra