Két hete itt

Tegnaphoz képest pont két héttel ezelőtt érkeztem, nagyon gyorsan száll az idő itt is. 

Tegnap sikerült meglátnunk a fényt a francia bürokrácia alagútjának végén, ugyanis lett francia számlaszámunk. Teljesen ingyen lehet bankszámlát nyitni, nem kell fizetni a kártyáért sem, amit majd jövő héten kapunk meg. Nagyon örülök, hogy haladunk ezekkel a dolgokkal, mert a telefonhoz meg a biciklihez is előfeltétel a bankszámla, a meglétével sokat tágult a horizont. 

Tegnap volt a legelső franciaóránk. A tanárnőt úgy kell elképzelni, mintha a francia nő sztereotípiája elevenedne meg: vékony, elegáns ruhákban, kardigánban jár a nyakába tekert hatalmas sállal, göndör, kicsit bozontos barna haja van, szemüveges, és persze elmaradhatatlan kiegészítője a vörös rúzs. Nagyon fiatalos volt, kedves és közvetlen, és a tipikus franciáktól eltérően kiválóan beszélt angolul. Mi azt hittük, maximum harminc, ehhez képest kiderült, hogy negyvenéves és két gyereke van. Valamit nagyon tud, mert nálunk már huszonévesen örülne a többség, ha így nézne ki.

Időközben bemutatkozott nekünk az óceáni éghajlat is: reggel óta esik, hol hevesebben, hol csak szemerkélve, de nem akarja abbahagyni egy ideig, úgy tűnik. Kár, mert ma már igazán menni akartam futni, de majd bepótolom holnap, ha nem lesz térdig érő víz.

Mars téri piac- francia kiadás

Ma reggel elhatároztuk, hogy támogatjuk a francia kistermelőket és elmegyünk a piacra. (Na jó, igazából abban reménykedtünk, hogy olcsó lesz, de ez hiú ábrándnak bizonyult). A belvárosi piacra látogattunk el, ami azon a téren van, ahol a bizarr modern darabot láttuk egy hete. Pont ilyennek képzeltem el: színes-szagos-zajos, még így is, hogy esett az eső. Vettem is egy rakat zöldséget meg gyümölcsöt, épp most ettem meg a lecsót, amit a szerzeményből készítettem. Viszont az esernyő, táska és bevásárlószatyor szimultán kézben tartása mellett elővenni a pénztárcát felér egy kisebb akrobatikus mutatvánnyal, amiért még az artistaiskolában is taps járna, úgyhogy legközelebb csak akkor piacozok, ha jó lesz az idő.

Most pedig irány a kolihoz közeli, másik egyetemi könyvtár. Igyekszem ma megalkotni a genetika prezentációt, mert az idő szorít, az anyag meg csak halmozódik, ahelyett, hogy magától fogyna. Szép hétvégét mindenkinek! :)