Már csak 2 nap!

Üres bőröndök a szobában, mellettük szoknyák, nadrágok, pulóverek, kabátok, fehérneműk a padlón édes összevisszaságban. Az ágyra dobva gondosan lefénymásolva mindazok az iratok, amiket szorgalmas fiókban turkálással az előző napokban előkerítettem. A káosz nő, még van egy napom arra, hogy rendet varázsoljak belőle és némi női boszorkánysággal két gurulós bőröndben elhelyezzem mindazt, amiből december 20-ig Franciaországban élni fogok.

De mit is keresek én ott majdnem karácsonyig? Dióhéjban a történet a következőképpen foglalható össze: Harmadéves orvostanhallgatóként lehetőség nyílt arra, hogy a JPEMS program keretei közt a következő szemesztert Angers-ban töltsem három évfolyamtársammal és persze jó néhány más európai országból származó medikussal/medikával együtt. Nagyjából azt tanuljuk, amit otthon a többiek, csak a mi tantervünkben egy kutatói modul is szerepel, majd ha eljön az ideje, erről még mesélek. Ami viszont ennél is fontosabb: felfedezhetünk egy nyugat-európai országot, ahova (valljuk be őszintén) nem jut ki minden második héten az ember lánya. Egyszóval csodák várnak ránk, hajlandó vagyok akár 1-2 centit feláldozni a lábam hosszából is a városnéző séták oltárán. Tudom, hogy végtelenül elcsépelt fordulat, de biztos vagyok benne, hogy ez életre szóló élmény lesz. Épülni fogunk emberileg, szakmailag, meg fogunk ismerni rengeteg hozzánk hasonló és tőlünk mégis kicsit különböző fiatalt. Nem hangzik rosszul, ugye? :) Azért még kérek egy kis lelkierőt, hogy megvívjam végső harcom a poggyásszal (manapság úgyis divatos harcolni kis országunkban). Ígérem, hamarosan jelentkezek, két bepakolt bőrönddel :D